Örök emberi tulajdonság, hogy hajlamosak vagyunk a könnyebb utat választani, legyen szó bármiről is az életben. Fokozottan igaz ez hagyományos orvoshoz járási szokásainkra, vagy akár a gyógyszerek használatára (hiszen könnyebb bekapni egy tablettát, mint komplex módon, „gondolkodva” megoldani egy problémát).

Az én esetemben pánik-szorongásról volt szó! Fontos a múlt idő! 

Nagyon nehéz időszakon voltam túl, fáradt és teljesen kimerült voltam, ugyanakkor nem tudtam aludni, mert annyira pörgött az agyam, hogy képtelen voltam kikapcsolni. Végigjártam a szokásos utat: orvos, gyógyszer. A tüneteket megszűntették, de az alap problémát – úgy éreztem – nem! Megijedtem, hogy a komoly gyógyszerek olyan függőséget okoznak majd, hogy külön kínszenvedés lesz leszokni róluk (habár az orvos megígérte, hogy nem fogok hozzászokni), dehogy nem…

Ekkor határoztam el, hogy más lehetőséget keresek, és így találtam rá erre a gyógyítási módra és a senkihez sem hasonlítható gyógyító személyre! Azt gondolom, hogy talán a személy még fontosabb, mint maga a sikeres módszer, hogy bizalmunk, abszolúte és 100%-os legyen. Még mindig szedem a cseppeket, sikerrel leálltam a gyógyszerekkel, és hála Istennek elmondhatom: Rendben vagyok!

K. Gabriella

Alkalmazott terápia: Kineziológia, Bach-virágterápia