A módszert Gordon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway dolgozta ki. 1972-től folyamatosan fejlesztették a módszert, és 1982 óta használják szerte a világon. A One Brain elsősorban lelki oldalról közelíti meg a problémákat, és oldja azokat a blokkokat, amelyek testi és pszichés problémáink valódi okát képezik.

Fogantatásunktól fogva számtalan esemény történik velünk, amelyek tapasztalatként raktározódnak bennünk. Némelyikük utólag csak apróságnak tűnik, így nem is gondolnánk, hogy mégis mély nyomott hagyott a tudatalattinkban, és felnőttkorunkban is meghatározza gondolkodásunkat, cselekedeteinket.

Amikor egy számunkra stresszes szituációba kerülünk, akkor az agy először mindig a múlt emlékeihez nyúl, és ha hasonló eseményt talál az életünkben (amely akár csak egy apró részletében egyezik meg a jelenlegi történéssel), akkor a múlt tapasztalatainak megfelelően reagálunk a jelenben. Azonban a jelenben nem biztos, hogy a múltbeli cselekvés, reakció a legmegfelelőbb, de az emlék-minta, mint egy program, működésbe lép. Ilyenkor nem a tudatos énünk irányítja reakciónkat, hanem a múltban rögzült programot játsszuk le ismét.

Ennek oka, hogy agyunk egy erre szakosodott területe, fogadja a beérkező információkat és összehasonlítja múltbéli, hasonló ingerekre adott válaszainkkal. Ha hasonló információt érzékel, akkor lekapcsolja az elülső agyi működést (ami jelenben tartja az embert, és választási lehetőségek után kutat), valamint a jobb agyféltekét (amely a kreativitásért felelős), hogy felkészítse a szervezetet az „üss vagy fuss” válaszreakcióra. Ilyen esetben az életre múltbeli tapasztalatainkkal csak reagálunk, ahelyett, hogy szabad választásunk szerint cselekednénk, és új utakat keresnénk a helyzet megoldására. Megragadunk a múltban, más kreatív lehetőség nem lévén, csak a régi jól bevált, azonban a jelenben már eredménytelen, esetleg romboló mintákat követve. A kineziológia oldja a múltban belénk programozott gátakat, hogy szabadon válasszuk meg mit tegyünk.

A két agyfélteke életünk különböző területeit irányítja. Azonban a túlélésért felelős bal agyféltekében elhelyezkedő „emlékező terület” agyunk 75%-át, vagy még annál is többet „rövidre zárhatja” az általa stressz-helyzetnek vélt szituációban. Amikor érzelmi stressz hatása alatt vagyunk, akkor nem tudjuk az agy teljes kapacitását kihasználni. Az így kialakult blokkjaink gátolhatnak tevékenységeinkben, valamint testi és lelki bajokhoz is vezethetnek.

One Brain – jelentése Egy Agy. Már a módszer elnevezése is elárulja annak célját: a jobb és bal agyfélteke összehangolt működését kívánja helyreállítani.

A One Brain módszer segítségével pontos és megbízható információkat tudhatunk meg a klienstől a tudatos, tudatalatti és sejtmemória szintjéig hatolva. Az izomtesztelés teszi lehetővé, hogy hozzáférjünk a szükséges információkhoz (ami a teljes és hamisítatlan igazság a sejtes memóriából), úgymint az illető által megtapasztalt stressz mértékéről és típusáról, valamint lehetővé teszi, hogy megállapíthassuk azt a szükséges korrekciót, amellyel a blokkot gyengéden, de gyorsan és hatékonyan feloldjuk. Ugyanis a negatív érzelmi töltéssel rendelkező emlék elgyengíti az izmot, míg a pozitív érzelmi töltéssel rendelkező erősíti azt (ezért szoktuk azt mondani valakinek, hogy üljön le, mielőtt valami kellemetlen hírt közlünk vele, ugyanis annak hatására az izmok elgyengülnek, és az illető össze is eshet). Ezzel a módszerrel hozzáférhetünk a blokkot okozó múltbeli esemény emlékéhez, amely a testnek vagy elmének azon a részén tárolódik, amelyik a kellemetlen élmény hatására lekapcsolt. Az oldás eredménye az, hogy a szituáció emléke továbbra is létezik, azonban nincs emocionális töltete, amely hasonló szituációban a blokkolt tudatossággal történő reakciót eredményezné.

A korrekciók által segítjük a klienst abban, hogy az egész agyát legyen képes használni, aminek következtében a bal agyfélteke logikája és a jobb agyfélteke kreativitása is érvényesülni tud. A múltbeli tapasztalatok negatív érzelmi hatásainak semlegesítése meg tudja változtatni a jövőnket oly módon, hogy megengedi, hogy a jelenben különböző választási lehetőségeink legyenek. Új emlékeket helyezünk a régiek helyébe, legalábbis, ami memóriasejtjeinket illeti. A múlt emléke természetesen megmarad, de másképpen reagálunk rá. A múlt oldása még olyan rejtett képességeket is aktiválhat, amelyeket eddig megtagadtunk magunktól. Ha azonosítjuk és félresöpörjük a múlt traumáit, amelyek korlátozzák a jelenbeli észlelésünket, akkor visszakapjuk a VÁLASZTÁS lehetőségét minden olyan területen, ahol korábban úgy éreztük NINCS VÁLASZTÁSUNK.

A One Brain módszer egyik fő eleme a Viselkedési Barométer, egy „útitérkép”, amely a problémához kapcsolódó viselkedési mintákat segít azonosítani. A legjobb eszköz a gátolt érzelmek azonosítására. Izomteszteléssel meg tudjuk határozni a pontos érzéseket és viselkedéseket a Barométeren, amelyek elválasztanak az óhajtott állapottól, amiben tulajdonképpen lenni szeretnénk. Munkánk arra irányul, hogy a múlt érzelmeinek a jelenlegi döntésünkre gyakorolt hatását azonosítsuk és oldjuk. Az érzelmek okának, idejének pontos meghatározásával lehetővé válik a pontos oldás. A tesztelés azonosítja a Barométeren azt a negatív érzelmi állapotot a problémával kapcsolatban, amelyet az illetőnek abba kell hagynia, és párjában azt a pozitív lelkiállapotot mutatja meg, amelyet ezt követően kell alkalmazni. Az oldás során ez a pozitív érzelmi állapot kerül betáplálásra, hogy a jövőben a kliens már ennek megfelelően cselekedjen.

A One Brain módszer nagyon jól alkalmazható tanulási problémák kezelésére. A  módszer a dyslexia fogalmát tágabb értelemben értelmezi, és dyslexiának nevez minden valamire való képtelenséget. Továbbá a One Brain tanulási problémának tekint minden olyan helyzetet, amikor képtelennek érezzük magunkat, egy feladat elvégzésére legyen az tanulás, számolás, írás, ügyintézés, kapcsolat-teremtés, munkavégzés, tömeg előtti beszéd, közelekedési eszközön való utazás, stb. Így a One Brain vonatkozásában a tanulás egy sokkal tágabb fogalom, mint azt általában értelmezik. Mi tanulásnak tekintünk minden olyan helyzetet, amely egy gyermek vagy felnőtt képességeinek alkalmazását igényli annak érdekében, hogy az élete különböző területein kitűzött céljait elérje. Ez a cél lehet bármilyen cél, amelynek eléréséért az embernek mozgósítania kell képességeit, készségeit.

A dyslexia szinte minden esetben valamilyen múltbeli érzelmi trauma vagy stressz következménye – statisztikailag bizonyították – (ritkán olyan tanulási diszfunkcióra utal, amelynek oka agysérülés), amely olyan intenzív volt, hogy az egyén egy vakfoltot (egy ún. neurológiai blokkot) programozott be egy adott tanulási készséggel kapcsolatban a félelem, a fájdalom vagy a fájdalomtól való félelem következtében. (3 mp elég ahhoz, hogy egy stressz tényező sejtszinten elraktározódjon. 3 féle stressztényező: fájdalom, félelem, fájdalomtól való félelem).

Az érzelmi trauma hatására egy képesség blokkolódik, az egyén ily módon megtagadta, hogy a tanulás lehetséges számára az élet egy bizonyos, specifikus területén. Ez nem más, mint egy neurológiai programozási hiba, ami korrigálható az azt előidéző helyzet oldásával, amelynek hatására a tudatosság felszabadul, és visszaáll a normális, és hatékony neurológiai áramlás.

Fájdalom, félelem, fájdalomtól való félelem eluralja a tudatot, és blokkokat hoz létre. A One Brain ezeket a blokkokat oldja, így képességeink felszabadulnak, és a tanulási problémák az élet minden területén megszűnnek.